"A szerepl�ket im�dja a k�z�ns�g, �s ahhoz k�pest, hogy milyen cs�ny�k, ez igaz�n nagy eredm�ny." Matt Groening (1954 - ) Hallottak m�r a s�rga csal�dr�l? Simpson�k (the Simpsons) a telev�zi�z�s t�rt�net�nek legn�pszer�bb csal�dja. Az, hogy a Simpson csal�d ismerts�ge az �l� sz�n�sz-szt�rok n�pszer�s�g�vel vetekszik, term�szetesen nem a v�letlen m�ve. Az �nnepelt jelens�g m�g�tt kifinomult, jelent�keny profittal dolgoz� �zleti v�llalkoz�s h�z�dik. A t�z �ve t�retlen sikersorozat k�r�l szer�nyen szorgoskod� szellemi sz�l� nem m�s, mint Matt Groening. Matthew Abram Groening 1954 febru�r 15-�n sz�letett Portlendben, a csal�d �t gyermeke k�z�l harmadikk�nt. �desapja Homer (a Simpsons rajong�knak most biztosan megdobban a sz�ve: hiszen Bart pap�j�t is Homernak h�vj�k – min� v�letlen), rekl�m szakemberk�nt dolgozott, �s esetenk�nt a rajzfilm technik�kat is felhaszn�lta. Ekkor Matt m�g �r� szeretett volna lenni. Ez ir�ny� fiatalkori pr�b�lkoz�sai nem is voltak sikertelenek: nyolc �vesen m�r megnyerte a "Jack and Jill" magazin �r�i p�ly�zat�t. Az iskol�s �vek azt�n nem a v�rakoz�soknak megfelel�en alakultak. Mattnek a tanul�shoz nem nagyon volt komolyabb ind�ttat�sa, ink�bb r�vid t�rt�netek �rogat�s�val �s megrajzol�s�val m�latta az id�t. V�g�l is az olympiai Evergreen State College-ben k�t�tt ki. Ez a hely els�sorban arr�l volt nevezetes, hogy nem rendelkezett k�t�tt tanmenettel, b�r az igazs�ghoz az is hozz�tartozik, hogy nem is �g�rt eml�t�sre m�lt� v�gzetts�get. 1977-ben, miut�n Matt megunta a hallgat�i h�rlev�l szerkeszt�s�ben val� k�zrem�k�d�st, Kalifornia fel� vette az ir�nyt. �gy gondolta ott �r�k�nt siker�lhet a nagy �tt�r�s. Els� hollywoodi �veire pokolk�nt eml�kszik. �r�s helyett egy nyolcvannyolc �ves rendez� sof�rjek�nt �s szerkeszt�jek�nt alkalmazt�k. Az volt a feladata, hogy r�gz�tse a rendez� visszaeml�kez�seit. Nem csoda, hogy Groening meggy�l�lte Kaliforni�t, de tudta, hogy ha valamit el szeretne �rni, v�llalnia kell a neh�zs�geket. Groening sosem tartozott a tehets�ges rajzol�k k�z�. �ll�t�lag csak nyulat tudott rajzolni, azt viszont meglehet�s sikerrel. Erre �p�tve olyan k�preg�ny sorozatot tal�lt ki, melyben a f�szerepl� ny�lon, Binky-n kereszt�l saj�t, los angelesi megpr�b�ltat�sait figur�zta ki. A rajzok k�zr�l-k�zre j�rtak Hollywoodban, �s lassan kialakult Binky saj�t kis rajong�t�bora. Groening a k�preg�nynek besz�des c�met v�lasztott: "Life in Hell". Azt�n 1980-ban a Los Angeles Reader, ahol Matt egy�bk�nt k�zbes�t�k�nt dolgozott, elkezdte megjelentetni a m�k�s k�psorokat. �s b�r a figur�k meglehet�sen kidolgozatlanok voltak, a j� humor� sz�vegek hamarosan kincset �rtek. 1987-ben feles�g�l vette Deborah Caplant, aki az LA Reader hirdet�si oszt�ly�n dolgozott. �gy hat�roztak felmondanak, �s teljes idej�ket a "Life in Hell" menedzsel�s�nek szentelik. M�g ebben az �vben tal�lkoznak James L. Brooksal, aki t�v�s producerk�nt dolgozik, �s felaj�nlja Mattnek, hogy k�sz�tsenek k�z�sen egy igaz�n eredeti rajzfilmsorozatot. Az �tlet �ll�t�lag az alatt a negyed �ra alatt sz�ltetett meg, am�g Matt Brooks irod�j�ban v�rakozott a meghallgat�sra. James L. Brooks - A "The Simpsons" producere Megsz�lettek Simpson�k, �s az els� r�sz sug�rz�s�ra 1989 december 17-�n ker�lt sor. Az�ta t�retlen a "The Simpsons" sikere, �s nem csak �szak-Amerik�ban, ahol a leghosszabb ideje j�tszott rajzfilmsorozatnak sz�m�t. A sorozatot eddig t�bb, mint 70 orsz�gban vet�tett�k nagy sikerrel, �s az elm�lt �vekben 10 Emmy-d�jjal is kit�ntett�k. Pillant�s a kulissz�k m�g� – A "The Simpsons" epiz�dok profi projektmenedzsment eredm�nyei Sz�val, hogyan k�sz�lnek az egyes Simpsons epiz�dok? Mike Scully, a sorozat t�rsproducere az al�bbiakban r�viden �sszefoglalja azt a folyamatot, ahogyan az els� �tletekb�l kibontakozik egy-egy t�rt�net. "Tal�n azzal kezden�m, hogy egy ilyen film elk�sz�t�se sokkal nagyobb feladat, mint egy �l� szerepl�s filmforgat�s, hiszen sokkal t�bb szempontot kell a k�sz�t�s sor�n figyelembe venn�nk. Az els� nap t�lnyom� r�sze �r�ssal telik. Az id� t�lnyom� r�sz�ben csapatmunk�ban dolgozunk. Kb. 14 �r�nk van, akik ilyenkor mind egy k�z�s helys�gben munk�lkodnak. Minden esetben a kiindul�pont egy alap-t�rt�net, amelyet valamelyik fick� ismertet a t�bbiekkel. Ekkor egy olyan brain-stporming szakasz k�vetkezik, amikor �zekre szedj�k az elk�pzel�st, �s kialak�tjuk a t�rt�net folyam�t. A k�z�sen kialak�tott eredm�nnyel az eredeti �tlet gazd�ja visszavonul, �s elk�sz�ti az els� v�zlatos le�r�st. Ezt a csoport megkapja, �s nekil�t azt k�z�sen �tdolgozni. Nyilv�n ez a szakasz sok konfront�ci�val �s s�rl�d�ssal j�r egy�tt, de mindannyian megtanultuk tiszteletben tartani egym�s munk�j�t �s elk�pzel�seit. �s persze l�fegyvereket tilos bevinni a kreat�v szob�ba. Miut�n elfogadtuk a forgat�k�nyvet, megkapj�k a m�v�szeink, �s k�preg�nyszer�en megrajzolj�k a t�rt�netet. Ha ez ok�, akkor ism�t a rajzol�k k�vetkeznek, �s n�h�ny h�nap m�lva elk�sz�tik az �gynevezett "animatronicot", vagyis egy meglehet�sen durva, fekete-feh�r v�ltozat�t a rajzfilmnek. Ezt az �r�kkal ism�t megn�zz�k, �s javaslatokat tesz�nk a k�l�nb�z� v�ltoztat�sokra. Itt m�g b�rmi lehets�ges. Elvehet�nk, hozz�rakhatunk, vagy kital�lhatunk teljesen �j dolgokat. A munk�latok utols� k�t h�napja a sz�nes, finom�tott, de m�g mindig nagyvonal� verzi� elk�sz�t�s�vel telik. Ez az utols� lehet�s�g�nk arra, hogy m�g b�rmin is v�ltiztathassunk. Ezut�n k�vetkezik a r�szletek kidolgoz�sa, a hangok �s a zenei bet�tek r�gz�t�se. Az eg�sz folyamat megk�zel�t�leg 9 h�napot vesz ig�nybe. Mint l�that�, ez egy meglehet�sen komplex projekt. Sok dolgot kell egyszerre �ttekinteni, �s a pontos tervez�s d�nt� fontoss�g�. Mit jelent ez? Pl. a Halloween-re k�sz�l� speci�lis r�szt el kell kezden�nk csin�lni janu�rban, �s a kar�csonyi t�rt�netet sem kezdhetj�k el m�jusn�l k�s�bb kital�lni. M�ra a Simpson csal�d val�di nagy�zemm�, �s a kereskedelmi telev�zi�z�s egyik leg�rt�kesebb n�vjegy�v� v�lt. Egy 25 perces epiz�d elk�sz�t�se 1.000.000 doll�rba ker�l, �s kb. hat h�napot vesz ig�nybe. Ez meglehet�sen jelent�keny �sszeg, m�g akkor is, ha a k�lts�gek cs�kkent�se �rdek�ben a rajzokat D�l-Kore�ban k�sz�tik. A szerepl�knek hangot k�lcs�nz� sz�n�szek a fell�p�s m�rt�k�t�l f�gg�en epiz�donk�nt kb. 50.000 doll�rt keresnek. Term�szetesen az igaz�n nagy �zlet a filmhez kapcsol�d� jogd�jak �rt�kes�t�s�b�l sz�rmazik. Ha megl�togatjuk a gy�rt� FOX vagy a Simpsons hivatalos weblapjait, akkor hamar r�j�v�nk, hogy Groening �s t�rsa Brooks ezen a ter�leten sem b�znak semmit a v�letlenre.